A francia központi bank elnöke a Financial Timesnak arról nyilatkozott, közel már egy olyan globális egyezmény, amely minden tőzsdén forgó vállalatot arra kötelezne, hogy közzétegye, milyen kockázatnak van kitéve a klímaváltozás miatt.
A második félévtől tilos bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek, továbbá oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékek forgalomba hozatala - jelent meg az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben.
Egy hazai fintech Londonban is megállja a helyét technológiai és üzleti tudásban. Hozzáállásban és árban egy magyar cégnek akár előnye is lehet, a helyi igények és a szabályozás megismerése viszont komoly kihívást jelent. A Dorsum külföldi terjeszkedési tapasztalatairól, a fejlett piacokon hódító wealthtech trendekről Kő Róbert vezérigazgatóval és Fischer Bálint üzletfejlesztési igazgatóval beszélgettünk. Szerintük csak idő kérdése, hogy uniós és így magyar szinten is kialakuljon a kriptoeszközök szabályozott és prudens helye a befektetések között, az ESG trend pedig megállíthatatlanul tör előre, és e két változásra a hazai szolgáltatóknak is fel kell készülniük.
A Globe Trade Center (GTC) bemutatta első ESG jelentését, amely összefoglalja a csoport 25 év alatt, összesen hat piacon elért eredményeit. A 2020-as jelentés adatai bemutatják, hogy a GTC hogyan kötelezi el magát a fenntartható fejlődés, a felelős építkezés és vagyonkezelés mellett, valamint a helyi közösségekkel való együttműködés és a részvényesek elvárásainak való megfelelés terén. A GTC a kereskedelmi ingatlanfejlesztők közül elsőként mutat be ESG-jelentést a közép-kelet-európai piacon.
A hazai lakossági naperőművek beépített teljesítménye a mostani bővülési tempóval pár év alatt elérheti a Nemzeti Energiastratégiában 2030-ra kijelölt 800 MW minimális célt, de a 200 ezres darabszám is határidő előtt teljesülhet. Sok múlik azonban a szabályozási környezet jövőbeli alakulásán. Az már most látszik, hogy az átlagos rendszerméret jóval nagyobb annál, mint amivel az energiastratégia számolt.
Az áramszektor dekarbonizációjával, az akkumulátor- és hidrogénstratégia implementációs folyamatának megindításával, illetve az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer véglegesítésével kapcsolatos teendők tartoznak egyebek mellett a közelmúltban megalakult Zéró Karbon Központ (ZKK) rövid távú feladatai közé - mondta el Kaderják Péter, a ZKK vezetője a Portfolio-nak.
2021. május 31. A Budapest Airport is csatlakozott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. (IFKA) azon kezdeményezéséhez, amelynek célja, hogy felszámolja a közterületeken illegálisan lerakott hulladékot. A „Tisztítsuk meg az országot!” elnevezésű felhívásra a Budapest Airport is jelentkezett, a pályázat keretében elnyert mintegy 13 millió forint támogatásból a vállalat sorompókat, kamerákat és vadkamerákat telepít a repülőtér környéki érintett területeken.
Ha nem változtatunk életmódunkon, 2030-ra az élelmiszer tehető majd felelőssé a legnagyobb arányú károsanyag-kibocsátásért - áll Tesco legfrissebb közleményében. Évente 931 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik a háztartásokban, a kereskedőknél és egyéb élelmiszeripari folyamatok során. Nem meglepő tehát, hogy világszinten az üvegházhatású gázok 8 százalékának termelődését a szemétben landoló ételek okozzák. Az Tesco Magyarországon 2017 óta 68 százalékkal csökkentette élelmiszer-hulladékát, ezáltal pedig 89 590 tonnával járult hozzá a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez.
Az energiaátmenet és a kizöldülés lett az egyik legfontosabb téma az olajiparban, ahol egyre nagyobb nyomás nehezedik a társaságokra, hogy fenntarthatóvá tegyék működésüket. Nincs ez másképpen a Mol esetében sem, ahol az aktualizált 2030-as stratégia egyik legfontosabb eleme a károsanyag-kibocsátás csökkentése. Nem egyszerű feladat ez, és ráadásul a zöld átmenetet a hagyományos fosszilis tevékenységekből lehet csak finanszírozni, miközben fontos az ellátásbiztonság biztosítása is. Nagyobb hangsúly kerül majd a vegyiparra is a társaságnál, ahol kiemelten fontos elem a tiszaújvárosi poliol projekt, de a fogyasztói szolgáltatások üzletág is ambíciózus célokkal rendelkezik a következő évekre. A Mol tehát a saját útját járja testre szabott stratégiával, és nagy hangsúlyt fektet az ESG szempontokra is, mondta el a Portfolio-nak Bacsa György, a Mol-csoport stratégiai ügyvezető igazgatója, akivel a megújuló energiákról, az üzemanyagok keresletéről és az olajárról is beszélgettünk. A szakember azt is elmondta, hogy a szén-dioxid-kibocsátás teljes megszüntetése egyelőre nem reális, de nagyon fontos ambíció. A tények, adatok, előrejelzések azt mutatják, hogy a szén-dioxid befogására még évtizedekig szükség lesz.
Simon Anita 2021. június 1. napjától az Alteo fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyetteseként folytatja munkáját. Emellett Luczay Péter, aki eddig termelés- és kockázat menedzsmentért felelős vezérigazgató-helyettes pozíciót töltött be termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettes státuszban folytatja munkáját, szintén holnaptól.
A vállalati szférában és a befektetői berkekben egy teljesen más szemlélet kezdi átalakítani a magyar piacokat, a hosszú távú kockázatokban a fenntarthatósági szempontok is beszivárogtak, sőt szinte lavinaszerűen változtatják meg a piaci szereplők mindennapi döntéseit, és a következő évekre szóló vállalásait. Egy interjúsorozat keretében a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett legnagyobb vállalatokat kérdeztük meg a fenntarthatósági jelentéseikről és arról, hogy hozzájuk hogyan, és mikor robbant be az ESG világa. A Wizz Air állásfoglalása után, Pandi Zoltán, a Magyar Telekom befektetői kapcsolatok vezetője beszélt a telekommunikációs iparág és az ESG egymást támogató kapcsolatáról.
A zöldkötvény-kibocsátási gyakorlatokról volt szó a HuGBC legutóbbi Green Talk beszélgetésén. Jelenleg négy ingatlanfejlesztő és egy termelő vállalat van, akik éltek az MNB által indított Növekedési Kötvényprogram (NKP) "zöld" lehetőségével, közülük ketten részletekbe menően számoltak be arról, hogy milyen feladataik, fenntarthatósági vállalásaik voltak, és vannak jelenleg is. Sőt, még az is kiderült, hogy milyen költséggel lehet kalkulálni egy zöldkötvény-kibocsátás lebonyolítása során, és melyek a kezdő lépések, amik nélkül nem érdemes belevágni a folyamatba.
Át kell állnunk arra a működésre, hogy a nagy termelőegységeket megtartva nagyon sok kis termelőt is a hálózatba kapcsoljunk – mondta Biczók András. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az áram-autópályákról, arról, hogy miért jelent feladatot az ország energiaellátásában akár egy téves időjárás-előrejelzés is, és hogy miként is szakadt ketté átmenetileg, néhány órára Európa energiaellátása egyetlen apró hiba miatt januárban
Amellett, hogy feketén-fehéren kiderült: a jelenlegi kedvező szaldó elszámolást az eddig sokak által véltnél (és reméltnél) szigorúbb feltételekkel vezetik ki az otthonfelújítási támogatással létesülő új lakossági napelemes rendszerek esetében, az is világossá vált, a változás a vissza nem térítendő állami támogatásból a vállalkozások által megvalósított háztartási méretű (azaz az 50 kW-ot nem meghaladó teljesítményű) naperőművekre is vonatkozik.
Lezajlott az MVM Edison nevű startup versenyének döntője, amelyen nyolc döntős csapat versenyzett több tízmilliós befektetésért. A versenyre rekord számú, több mint 260 pályamunka érkezett idén. Az „ötlet fázis” kategóriájának győztese egy autózás helyett kerékpározásra ösztönző applikáció, míg az „érettebb fázis” kategóriájának nyertese egy ipari validációs tesztek „Airbnb-jeként” szolgáló platform lett.
Nagyon kell sietnie a napelemes rendszer telepítésével annak, aki valamilyen állami támogatásból (EU-pályázat, Otthonteremtési támogatás) valósítja meg az ingatlanán a napelemes beruházást, mert június 30-ig üzembe kell azt helyeznie ahhoz, hogy még a szaldó elszámolást választhassa, ezután ugyanis már csak a bruttó elszámolást választhatja. Ha viszont tisztán önerőből valósítja meg valaki a fejlesztést, akkor még van ideje, ugyanis 2023. december 31-ig lehet szerződni szaldó elszámolásban az áramhálózati cégekkel - rögzítette pénteki tájékoztatásában az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Miközben átadta Közép-Európa legnagyobb naperőművét Kaposváron, azt jelentette be Palkovics László innovációs és technológia miniszter, hogy legkésőbb július végéig kiírják az uniós helyreállítási terv keretében azt a hatalmas, 159 milliárd forintos lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázatot, ami 35 ezer háztartásnak 3-4 millió forintnyi ingyenpénzt jelent, hiszen 100%-os támogatás mellett tudják majd elvégezni a beruházásokat. Fontos, hogy ez a pályázat kizárólag az országos átlagjövedelem alatt élő családoknak szól majd, mert elsősorban az energiaszegénységnek leginkább kitett kört célozzák vele, akik sokszor szilárd tüzelőanyaggal fűtenek és ezért nagyon rossz a levegő is, de közben lesz még idén a lakosságnak másik uniós napelemes-megújuló energiás pályázat is. És a cégeknek is lesz majd új uniós forrás megújuló beruházásokra.
Az Európai Unió tagállamai még tavaly decemberben állapodtak meg abban, hogy szigorítani kell a 2030-as klímacélokon. Az Európai Bizottság pedig júliusban tesz majd javaslatot a jelenleg érvényben lévő szabályozás módosítására, amely konkrétabban is meghatározza majd, hogy hogyan kell elérni az új célkitűzéseket. Ez különösen annak fényében fontos, hogy attól függően, hogy a klímacélok eléréséhez milyen intézkedéseket tesz az unió, alaposan megemelkedhetnek a fűtési költségek és az üzemanyagárak is. Elképzelhető ugyanis, hogy az EU kiterjeszti a szén-dioxid-kvóta kereskedelmet többek között a közúti közlekedésre és az ingatlanpiacra is, ami akár masszív áremelkedésekhez is vezethet a következő években az egyes tagállamokban. Lengyelországban például akár közel 200 százalékkal megemelkedhet a szénnel való fűtés költsége, míg Németországban és Franciaországban több mint 30 százalékkal drágulhatnak az üzemanyagok a kvótarendszer bevezetése következtében. Érdemesebb lehetne tehát a fűtés és a közúti közlekedés esetében is alternatív megoldásokat megvalósítani, derül ki a Cambridge Econometrics friss tanulmányából.
A főváros zöldinfrastruktúrájához kapcsolódó fejlesztések egyik fő célkitűzése, hogy 2030-ra 226 hektárral több zöldfelület legyen Budapesten, melynek kapcsán kiemelt szerepet kap a Duna-menti területek komplex rehabilitációja is. Ennek példája lehet a XIII. kerületi Foka-öböl, ahol az egykori ipari terület mára az otthon és a kikapcsolódás helyszíne lett és ahol számos lakóingatlan-fejlesztés zajlik.